Az Európai Bizottság 181 millió euró (mintegy 56 milliárd forint) összeggel javasolja támogatni a 2021-2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket - közölte az uniós bizottság szerdán.
Az uniós kohéziós támogatási forrásaik 23-24%-os visszaesésével számolhatnak a következő költségvetési ciklusban a kelet-közép-európai országok - írja a Financial Times egy ma megjelenő bizottsági javaslat alapján. A pénz egy részét a déli tagországok felé csoportosítaná át az EU, másrészt maga a kassza mérete is szűkülne.
Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
Az európai uniós pénzek felhasználásának a koordinációja a Palkovics László vezette innovációs tárcához kerül a Miniszterelnökségtől, illetve az egyik kormánykabinet neve megváltozik - többek között ezekről beszélt a Figyelőnek adott interjúban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség új vezetője. A Portfolio más forrásból szintén úgy tudja, hogy a Miniszterelnökségről elkerül az uniós pénzek felhasználásának koordinálása, de közben az uniós ügyekben a stratégiaalkotás és a kapcsolattartás az EU intézményeivel továbbra is a tárcánál marad.
Kizárólag teljesen egyértelmű helyzetben alkalmazná az Európai Bizottság azt a tervezett mechanizmust, amelyet az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok támogatásának felfüggesztésére dolgozott ki - hangsúlyozta az uniós igazságügyi biztos a Politico brüsszeli hírportálnak. A nyugtatásnak szánt üzenet azért jöhetett, mert a régiós országok leginkább azért aggódnak, hogy egy ilyen jogállamisági mechanizmusba szubjektív elemek is keveredhetnek. Közben azért egy-két fenyegető jellegű üzenetet is elmondott az uniós biztos.
Csak egy napig működött az Európai Bizottság kommunikációs trükkje, hogy csak alig csökkennének a Magyarországnak is fontos EU-pénzek 2020 után, mert reálértéken valóban jelentős vágás néz ki - ismerték el a Bruxinfónak brüsszeli források.
Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
A mostani 86% után legalább 80%-os lesz a súlya 2021 után az egy főre jutó gazdasági fejlettségi mutatóknak abban, hogy a tagállami felzárkóztatási források mérete mekkora legyen, azaz letett arról a tervéről az Európai Bizottság, hogy a forráselosztási képlet drasztikus átsúlyozásával a dél-európai országokat részesítse előnyben a mi régiónk kárára - mutat rá a Bruxinfo a tegnapi brüsszeli bejelentések összefoglalójában. A képlet mérsékelt átalakítása megnyugtató fejlemény Magyarország számára, de egyúttal azt is jelenti, hogy a tegnap összevethető árakkal kalkulált 11%-os kohéziós forráscsökkenésnél kicsit akár nagyobb vágást is elszenvedhet 2021-től Magyarország.
Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által szerdán ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit.
Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban (2021-2027), és egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.
Az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának - jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Varsóban.
A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.
Megszerezte a Politico a ma nyilvánosságra kerülő 2021-2027-es uniós költségvetési terv főbb számait és a Portfolio gyors összesítése szerint a felzárkóztatási forrásoknál változatlan áron kb. 10%-os forráscsökkenés látszik, míg az agrárkasszánál tényleg drasztikus, közel 20%-os forrásvágás jöhet. Egy másik értesülés szerint az Európai Bizottság kerülő úton, a magyar és a lengyel vétóveszély kikerülésével, oldaná meg azt, hogy ha sérül egy tagállamban a jogállamiság, akkor fel lehessen függeszteni a források kifizetését és a forráselosztást saját hatáskörbe lehessen vonni.
Múlt héten még arról írt a lengyel sajtó, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusban akár 25%-kal eshet a Lengyelországnak elérhető kohéziós és agrártámogatások volumene, de a nagy régiós felháborodás és a belengetett költségvetési vétó hatására az utolsó pillanatban átdolgozta a pénzosztási tervet az Európai Bizottság és így már csak 5-10%-os vágásról van szó a lengyelek esetén a különböző alapoknál. Ezt a lengyel EU-ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes is megerősítette. A pénzosztási képlet átalakítása Magyarországnak is nagyon jó hír, igaz ebben is szerepe lehet a belengetett magyar vétónak is.
Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.
Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével tárgyal szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, többek között a 2020 utáni uniós források kérdéséről is. Éppen ezen a napon hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a 2021-2027 közötti források elosztási mechanizmusának tervét, amely a hírek szerint Magyarország és Lengyelország számára kedvezőtlen lehet.
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Még Brüsszelben is alaposan meglepődtek annak a minapi Financial Times cikknek az üzenetén, amely szerint a kelet-közép-európai országok felől több tízmilliárd eurónyi EU-támogatást terel majd át a dél-európai országok felé az Európai Bizottság a 2021-től induló új költségvetési ciklusban - írja a Politico. A befolyásos brüsszeli lap azt is megjegyzi: még maga a büdzsé összeállításáért felelős Günter Öttinger uniós biztos is meglepődött a cikk üzenetén, amit az is tükröz, hogy a Twitterén úgy reagált: "csakugyan?". Aztán tegnap és ma a fokozódó spekulációnak tudta be újabb Twitter-üzeneteiben, hogy mindenféle sajtóértesülések megjelennek a jövő szerdai bejelentés előtt.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
